Az okostelefont használók több mint harmada úgy véli, hogy hatásosabb az interneten megosztani a korrupt tevékenységről, illetve szervezetekről szóló információkat, mint a rendőrséghez fordulni – derül ki az Ericsson ConsumerLab legújabb, ötezer fős minta alapján készült felméréséből. A 15-69 év közötti korosztály 69 százaléka több személyes tartalmat oszt és néz meg, mint két évvel ezelőtt.
Manapság gyakori vitatéma a magánélet kérdése, hiszen egyre többen tesznek közzé személyes információkat az interneten. Ezt a kérdést is vizsgálta az Ericsson Consumer Lab online információ-megosztással foglalkozó jelentés, ami kitér arra is, hogy a felhasználók kit és miként követnek figyelemmel. A fogyasztók nemcsak egymást figyelik, hanem a vállalatokat és a hatóságokat is, és amit látnak, azt meg is osztják.
A felhasználók azzal, hogy minden eddiginél több információt osztanak meg, egyre inkább „civil újságíróként” működnek, amit alátámaszt az is, hogy a megkérdezettek valamivel több, mint a fele úgy véli, az információk és vélemények interneten történő megosztása növelte a vállalatok fölött a befolyásukat, képesek nyomást gyakorolni az iparra és a hatóságokra, és ezáltal pozitív változásokat elérni.
A felmérésben résztvevők többsége úgy gondolja: az internet növelte annak a lehetőségét, hogy a közérdekű bejelentők leleplezzék a vállalatoknál és szervezeteknél tapasztalt korrupt, vagy nem megengedett magatartást. Ezt pozitívan értékelik, ugyanakkor aggályokat fogalmaztak meg a magánélet és az internet összefonódásával kapcsolatban. Az okostelefont használók 64 százaléka attól fél, hogy kényes információkat posztolhatnak róluk, és ez ellen nem tehetnek semmit.
A megkérdezett fiatalok húsz százaléka rendszeresen posztol fényképet olyan emberekről, akiket nem is ismer.
A jövő megosztási kultúrájának egyik megoldásra váró problémája tehát a ránk vonatkozó adatmegosztás visszaszorítása és a másokról posztolt információk közötti egyensúly megtalálása. A fogyasztók épp ezért azt szeretnék, ha a politikai napirenden elsőbbséget élvezne a személyes információk védelme.
A jelentés arra is rámutat, hogy az elérhető adatmennyiség és a fogyasztói befolyás növekedésével egyre fontosabbá válik egy fenntartható információmegosztási kultúra létrehozása, amelynek mindenki élvezheti az előnyeit, miközben megóvják az egyének magánéletét.